2014. szeptember 13., szombat

Isteni Cukkinis Brownie

Cukkiniből még mindig lehet újat mondani. Még nekem is. S hogy miért éppen a cukkini? Olyan sokoldalú, olyan jót tesz minden sütinek. A sütik pedig jönnek, gyakran ismétlődnek. Kimaradt egy tojás a háromból. Tej helyett kókusztej került bele. Sokkal puhább, zamatosabb lett a végeredmény, de a lányoknak nem ízlett. Vezettem be ezt a receptet, mondtam, ebben nincs tojás. Meg is kaptam a magamét, hogy az nem lesz olyan jó. Mintha értenének hozzá :) Amúgy jó lett. Sőt!

Hozzávalók
- 400 gr (fiatal) reszelt cukkini (hámozást követően mérve)
- 250 gr barna cukor
- 240 gr fehér liszt
- 30 gr holland kakaópor (édesítés nélküli)
- 180 ml olaj (eredeti receptben: repce szerepel.... semleges ízűt válasszunk, az olíva túl karakteres lenne)
- 1 tk. só
- 2 tk. vanília kivonat
- 1 tk. szódabikarbóna
-  90 gr étcsoki (igazán apróra vágva)

Elkészítés

  1. A sütőnket 180 C-ra előmelegítjük. 
  2. Egy megfelelő méretű formát, éppen most 26 cm átmérőjű piteformát, kikenünk, kibélelünk sütőpapírral.
  3. Egy nagy méretű keverő tálba elkeverjük a száraz hozzávalókat: liszt, cukor, só, szódabikarbóna, kakaópor.
  4. Hozzáöntjük az olajat, vaníliát, majd a héja nélkül lereszelt (fiatal) cukkinit.
  5. Alaposan elkeverjük, legyen mindenhol egyenletesen összekeveredve. 
  6. Hozzáadjuk az igazán apróra vágott csokoládét. Összekeverjük.
  7. A masszánkat beleöntjük a formába, kicsit eligazítjuk, hogy mindenhol egyenletes legyen.
  8. A sütőbe téve, 25-35 perc alatt megsütjük. Tudjátok, tűpróba.
Kivesszük és hagyjuk teljesen kihűlni. Eközben kapja meg a brownie-k jellegzetes, ropogós, külső kérgét. Kockára vágjuk, kis papírt teszünk az aljára, mert olyan zamatos, hogy azt már ragacsosnak hívják máshol :)                                                                    
Legyen szép napotok, egyetek sok cukkinit, amíg van! 

Inspiráció és a recept forrása: A Lick The Bowl Good blog bejegyzése volt. Thanks. 


2014. augusztus 20., szerda

Zab Muffin liszt nélkül

Minden a muffinnal indult, réges-régen. 15-20 évvel ezelőtt, a gyors és egyszerű sütemények netovábbja volt. Még most is az, de egy bizonyos diéta, érdekes táplálkozási kísérlet, még a muffinra is hatással van. Zabból készült. A zab önmagában gluténmentes, viszont amint megőrlik, pelyhesítik, ott már ugyanabban a malomban dolgoznak, ahol előzőleg a búzát is őrölték. Szóval, megtévesztő lenne ezzel hirdetni a receptet.

Izrealben jártunk idén nyáron, s vendéglátóinktól tanultuk ezt a receptet. Ott az alapanyagok tekintetében kicsit más volt a végeredmény, de a második változatot készítve, immár bátran kijelenthetjük, újjászületett a(z egészséges) muffin. Legyetek bátrak, próbáljátok ki, más ez az érzés, más ez a muffin.


Hozzávalók 12 muffinhoz
- 280 gr zabpehely (nálunk nagyszemű)
- 250 ml víz
- 250 ml mogyoró vagy kókusz tej (lehet persze víz ez a rész is)
- 1 tojás
- 4 ek. aszalt gyümölcs apróra vágva (datolya / vörös áfonya a két változatban) 
- 2-3 ek. édesítő (tápióka szirup / agavé szirup a két változatban) méz vagy barna cukor is lehet
- kókusz zsír (a forma kenéséhez)

Elkészítés

  1. Az összetevőket kimérjük, majd egy nagy keverőtálba öntjük és alaposan összekeverjük. 
  2. A sütőt elő melegítjük 180 C-ra (légkeverés).
  3. A 12-es muffin sütő formát vékonyan kikenjük kókusz zsírral vagy kibéleljük papír kapszlikkal.
  4. A bekevert nyers muffint (szándékosan nem tésztát írunk) egy kisebb szedőkanál segítségével 12 egyenlő részre, a muffin formákba merjük.
  5. 30 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha a muffin már megszilárdult, de még nem száradt ki. 
  6. Kicsit hagyjuk hűlni, még fogyasztás előtt. 
Kérdés van? Hogy milyen ízű? 

Hát nagyon jó ízű, olyan egészséges ízű. Ajánlom. Szeretjük. 



2014. augusztus 15., péntek

Színes Nyári Zöldségfasírt

Nahát nahát, csak nem egy új bejegyzés a blogon? De. Sok újdonságot sütöttem az elmúlt három hónapban, most viszont a legfrissebbet hozom ide, a közösbe. Brazília színei benne vannak ebben a finomságban. Ami ugye elsősorban sárga és zöld. De mi lehet a zöld? Továbbra is a legnagyobb kedvenc, a cukkini. Nem fogtok csalódni. A recept forrása Brown Eyed Baker blogja, thanks for the inspiration. 


Hozzávalók - 15-20 fasírthoz
- 2 közepes cukkini, lereszelve (490 gr)
- fél tk só

- 1 ek vaj
- kis fej hagyma apróra vágva
- 2 nagyobb gerezd fokhagyma, felaprítva
- 2 cső,csemege kukoricáról levágott kukorica szemei

- 85 gr kukoricadara (finom őrlésű)
- 75 gr fehér liszt
- 1/4 tk szódabikarbóna
- 3/4 tk só
- őrölt bors ízlés szerint
- 180 ml író (helyettesíthető: 80 % tej és 20 % joghurt, pár csepp citromlével)
- 1 tojás, felverve
- olaj a sütéshez

Elkészítés

  1. A cukkinit megmossuk, a végeit levágjuk és közepes méretűre reszeljük (nem a legkisebb lukon). 
  2. Hozzáadjuk a fél teáskanál sót, összekeverjük, tíz percig állni hagyjuk. Kinyomkodjuk a nedvességet.
  3. A vajat egy nagy serpenyőben megolvasztjuk, hozzáadjuk a felaprított hagymákat, majd puhára pároljuk, kb. 5 perc alatt. Hozzáadjuk a levágott kukorica szemeket, s kevergetés közben, további 5 percig pirítjuk. Levesszük a tűzről.
  4. Egy nagy tálban összekeverjük a kukorica darát, a lisztet, szódabikarbónát, sót, borsot.
  5. Egy másik tálban felverjük a tojást és összekeverjük az íróval.
  6. Hozzáadjuk a hagymás-kukorica keveréket és a cukkinit, majd elkeverjük.
  7. Hozzáadjuk a kukorica lisztes keveréket is, majd az egészet összekeverjük.
  8. Olajat teszünk egy serpenyőbe, közepes hőfokra állítva. 
  9. Kézzel, vagy egy nagyobb kanál segítségével megformázzuk a nyári fasírtjainkat. Óvatosan beletesszük őket a forró olajba, majd mindkét oldalukat barnára sütjük.
  10. Lehet, hogy néhány szem kukorica kipotyog majd sütés közben a fasírtunkból, de annyi baj legyen. 
  11. Tálaljuk friss paradicsom salátával, tejföllel, vagy csak úgy magában. Ízlés szerint a fasírtok még megszórhatóak sóval (csak finoman). 
Jó étvágyat! 



2014. május 17., szombat

Pizzica! - Kézműves Pizza másképp Budapesten

Az úgy volt, hogy bebicikliztünk a városba (14,5 km) hogy együnk valami jót s utána esetleg egy fagyi. Mindez este. Eljutottunk a Nagymező utcáig, mint úti célunk első állomása. A kinézett hely tele (péntek este és pihenőnap lévén) illetve az étlapon hús hússal. Még a köret is hús volt :) Jól van, sétáljunk csak tovább, hátha van arra még valami. Simán elmentünk mellette. A 21. szám mellett. Annyit vettünk belőle észre, hogy valami üzlet, a padon előtte pedig fiatalok, sok tetoválással, cigiznek. Visszafelé sétálva (mert odébb már semmi biztató nem volt) most már jól benéztem a kis üzlet portálján, ahol paszteles, barnás falak, egy kis pult és egy szemüveges fazon volt, aki éppen egy nagy tepsi pizzát pakolt meg feltétekkel. Vissza is fordultunk, hogy "hello, ez itt egy pizza hely, menjünk is be nézzük meg". Jöttek is be utánunk az eddig kint cigiző fiatalok, akikről az egyikükről hamar kiderült, hogy olasz és a szemüveges testvére. Aki szintén olasz. És kiszolgált minket. Pizzával. 

Tepsiben sült, szögletes formájú szeletekre vágott, különleges feltétekkel és tökéletes tésztájú pizzával találkoztunk akkor. És azóta is. A recept egy olasz barátuké, aki Lecce-ben visz hasonló szelet bárokat. Ő hozta el ide is a Bartolomeo testvérekkel együtt ezt a nagyon olasz, Lazio stílusúnak is nevezett római pizzát, melynek a tésztája kicsit vastagabb, mint a nagyon vékony nápolyi pizzának, s tepsiben készül. 


A tészta ugye minden pizza alapja. A testvérek a mama segítségével pár hónapja nyitották a helyet is most már a pizzamágus olasz barátjuk nélkül is megállják a helyüket. Ezt a tésztát Olaszországból szállított alapanyagból (elsősorban liszt) készítik s legalább 48 órán át kelesztik. Hogy olyan legyen. Kicsit vastagabb, szaftos, lukacsos, könnyű és tökéletes. Ilyen pizzát még nem ettünk. A feltétek sem hagyományosak. 



A pizzákat három árkategória különbözteti meg az alapanyagok minősége és mennyisége szerint. 
Base - az alap, ahol mondjuk a margharitához hasonló pizzát találjuk - máshol ez a top. Íz-élmény. Nem túlzás. Ricca - gazdag, feltétekben és kombinációkban is bonyolultabb, mint az előző. Ebből a kategóriából krumplist kóstoltuk. Hmmmm. Végül pedig a Premium - ahol szarvasgomba krémes pizza volt. Öt csillag.



A szeleteket a pizza sütéssel éppen elfoglalt olasz testvérek helyett egyik magyar barátjuk szolgálta fel nekünk. Három szeletet vettünk, hogy jól van, majd meglátjuk mit tud. Sokat tud, nagyon. Másnap visszatértünk, s akkor már a kétszemélyes pizza tál került a terítékre. Fúúúúú. 5 szelet két főre, garantált jó lakottság. Itt további ízeket kóstoltunk, illetve a base pizza pont nem volt még kész, így a ricca és premium kategóriákat ettük végig. Utána rövid séta és olasz streetfood napunk megkoronázása a Fragola fagyizóban volt. Grazzie Paolo, Grazzie Enrico! A képek a Pizzica Facebook oldaláról, a pesti srácok blogról, a welovebudapest oldalról vannak, köszönettel. 

2014. május 15., csütörtök

Tonhal, Tészta, Saláta

Nos, ennél egyszerűbb nem sok van. Tíz perc összedobni, aztán kicsit  (egy óra) hűsölés a hűtőben, s mehet is a munkahelyi ebédszállító dobozba. Az egyszerűsége ellenére, ilyen saláta még sosem került az asztalunkra. Az alapötletet a Taste of Home oldaláról merítettem, de a végeredmény azért inkább saját. Ennek ellenére nagyon ízlett Mindenkinek. Blogra való. 


Hozzávalók
- 25 - 30 dkg rigatoni tészta (másfajta is lehet persze)
- 1 konzerv tonhal
- 10 kisebb rózsa brokkoli (fagyasztott)
- 2 szál újhagyma
- 2 ek. kukorica (konzervből)
- 2 ek. zöldborsó (fagyasztott)
- só, bors
Öntet
- 4 ek. majonéz
- 2 ek tejföl
- 2 tk magos mustár
- 1 tk. almaecet
- só, bors

Elkészítés
  1. A tésztát, a csomagoláson feltüntetett idő figyelembe vételével - megfőzzük, leszűrjük.
  2. A brokkolit szintén lobogó, enyhén sós vízben megfőzzük. Pár perc alatt elkészül. Amikor már kezd puhulni, hozzátesszük a kis borsót is, kicsit még főzzük, majd együtt leszűrjük. 
  3. A tonhal konzervet kinyitjuk, majd lecsurgatjuk az olajat róla.
  4. Az újhagymát apró karikákra szeleteljük.
  5. A brokkoli rózsákat is negyedekre szeljük, petrezselymet aprítjuk. 
  6. A tésztára pakoljuk a tonhalat, brokkolit, kukoricát, borsót és újhagymát. Mindezt  óvatosan összekeverjük. Sót és borsot, csak óvatosan, még jön az öntet. 
  7. Az öntet összetevőit is elkeverjük.
  8. Ráöntjük a salátára, majd megint csak óvatosan összeforgatjuk.
  9. Lefedjük salátánkat, majd 1 órára mehet a hűtőbe, összeérnek az ízek, illetve azonos hőmérsékletű lesz benne minden.
Ebédre, vacsorára, "csak úgy", magában is kiadós és finom étel. 
Randira, az alapanyagok egy része miatt - mondjuk - megosztó.